Főszállító aknája a gróf Széchenyi István akna volt. A külszínen a gépesített aknarakodóról kőbuktatón és gumiszalagos szállítópályán ás juttatták a szenet az Újhegyre befutó normál nyomtávú, villamos vasútpálya fölé épített vasbeton bunkercsoportba.
[wp_ad_camp_1]
Az aknaudvari épülettömb magában foglalta az irodákat, a felolvasót, a tiszti-altiszti-legénységi fürdőt, az anyagraktárat, a vendégszobákat, a lámpakamrát, a bányamentő állomást, A kompresszorgépházban voltak a villamoselosztó és a transzformátoregységek. A fűtést és melegvízellátást saját kazántelep biztosította a bánya számára.
A bányameddő elhelyezésére hányórendszer szolgált adhéziós, kötélhajtású felvonópályával, meddőbuktatókal. A biztosítóanyagokat az alsó és felső (közte szállítósiklóval ellátott) fatéren tárolták, ahol a fafeldolgozó berendezések (fatelítővel), a külszíni mozdonyszín, a gép-és alkatrésztároló, valamint az üzemi karbantartó feladatok ellátását biztosító jól felszerelt műhelyépületek (lakatos-, gépszerelő-, villamos-, asztalos-, ácshelyek) is helyet kaptak.
Pécsbánya kihúzó szellőztet aknája a nyugati mezőben az András-akna, a keleti szárnyon a György-akna volt, mely egyúttal kihúzó aknája volt a szabolcsi szent István akna nyugati szárnyának is. András-akna fatérrel és meddőhányóval is rendelkezett. Újheggyel normál nyomtávú villamosított vasút kötötte össze pécsbányai bányakerületet.