2022. május 08.
Néha bizony félreértjük a kutyánkat

Minden gazdi imádja négylábú társát, és ez így is van rendjén, hisz a kutyáknál hűségesebb barát nem nagyon létezik. Az első együtt töltött hónapok persze mindig tartogatnak kellemetlen meglepetéseket, ám idővel mindenki megtanul alkalmazkodni a másikhoz, a szabályok pedig észrevétlenül az eb életének részévé válnak.

Aztán ahogy telnek-múlnak a hónapok, majd az évek, olyan kapcsolat alakul ki gazdi és kutyája között, ami minden esetben különleges és egyedi. Szinte olvasni tudnak egymás gondolatában, és emiatt aztán hajlamosak vagyunk olyan emberi tulajdonságokkal is felruházni kedvencünket, amelyek valójában egyáltalán nem jellemzőek rá, ez pedig bizony néha nem a legszerencsésebb dolog. A kutyák ugyanis hűségesek és nagyon is tudnak szeretni, sőt, még akár az életük árán is megvédenek minket, ám ezzel együtt is sok olyan jellemvonással próbáljuk felruházni őket, amelyek az állatokra egyáltalán nem igazak. Sokszor ez alapvető tévedésből ered, a leggyakoribb ilyen az, hogy nem tudjuk, hogy a blökik mindig a jelenben élnek. Nem törődnek a jövővel, és nem rágódnak a múlton. Emiatt aztán nincs lelkiismeret-furdalásuk, vagy bűntudatuk sem, így ha a szétrágott cipőre érkezünk haza, akkor a lehajtott fej és az ártatlan boci szemek csak a mi haragunkra adott válaszuk – azaz félelem -.

Sajnos sokszor a testbeszédüket is alaposan félreértjük. Hisz például alapigazságnak gondoljuk, hogy ha a kutya csóválja a farkát, akkor boldog, örül, vagy roppant elégedett, ám ez korántsem igaz minden esetben. A laza, középmagas csóválás valóban erre utal, ám a feltartott, vagy épp a föld felé feszített csóválás inkább idegességet, vagy félelmet jelez. Ugyanúgy mást látunk bele kedvencünk ásításába, vagy a szája megnyalásába. Ez ugyanis azt jelzi, hogy nem élvezi a négylábú azt, ami épp történik vele. A kutyák ugyanis nem szeretik, ha megölelik őket, sőt, a legtöbb azt sem különösebben csípi, amikor a feje tetejét simogatják. Egyszerűen csak az irántunk érzett szeretet és tisztelet miatt eltűrik, mi pedig a mosolyuk – amely valójában inkább grimasz – és a lehajtott fejük miatt azt gondoljuk, hogy elérzékenyültek, holott ennek épp az ellenkezője igaz. Hogy ezeket a félreértéseket elkerüljük, érdemes a megfelelő irodalomból tájékozódni, vagy választani egy minőségi kutyaiskolát, ahol a legfontosabb tippeket és trükköket elsajátíthatjuk.

Kapcsolódó bejegyzések

Megosztás

Szerzőről

hunprobalazs