Akár szárított, akár hüvelyes formában fogyasztják, minden babfajta jól ismert egészségügyi előnyeiről, különösen a koleszterin- és vérzsírszint-csökkentő képességéről. A rostok segítenek fenntartani a rendszeres és megfelelő bélmozgást. Segíthetnek csökkenteni a vércukorszintet, támogathatják a szív egészségét, a magas vérnyomást és az emésztőrendszeri betegségeket.
Bár az ízekről nem esik szó, el kell ismernünk, hogy hazánkban a bab a legtöbb helyen általános szimpátiát élvez. Ízletes, laktató, megfizethető és viszonylag könnyen elkészíthető, még ha időigényes is, a bab az egyik legtöbbször elkészített étel hazánkban. A receptek változatosak: bableves, főzelék, zöldbabliszt vagy babgulyás. Csak egy kis kapor, kakukkfű, könnyű paradicsomszósz, egy teáskanál olívaolaj kell adagonként, esetleg egy gerezd fokhagyma vagy egy zúzott lilahagyma az oldalára, hogy teljes legyen a finom íz. A bab körülbelül 16 gramm rostot tartalmaz, míg a hüvely körülbelül 19 gramm rostot tartalmaz csészénként. K-vitaminban gazdag, kalciumot, vasat és magnéziumot is tartalmaz. Ezek a tápanyagok fontosak a csontok erős és egészséges megőrzéséhez, valamint a törések kockázatának csökkentéséhez. A benne lévő B6-vitamin szintén fontos a jó hangulathoz.
Érdekes módon a bab szénhidrátot és fehérjét is tartalmaz. Mivel olyan magas az oldhatatlan rosttartalma, amelyet a szervezet nem emészt meg, a babban lévő szénhidrátok nem mindegyike alakul át cukorrá a vérben. Meddig kell főzni a babot? Az egyik praktikus válasz, amelyet érdemes megjegyezni, hogy tulajdonságainak megőrzése érdekében a babot a lehető legkevesebbet kell főzni. Ez hazai viszonylatban olyan eszközök használatát jelentené, mint például a gyorsforraló, amelyek általában felére csökkentik a forrási időt. Egy másik egészséges lehetőség a lehető legrövidebb, 10-12 perces főzési idő, al dente módon, hogy a babmátrix módosulását, tönkremenetelét lehetőleg megelőzzük.