2021. június 08.
Miért pusztulnak a korallzátonyok?

A korallzátonyok, a Föld legnagyobb fajgazdaságú életközösségei több, mint 400 millió éve léteznek. Mai formájukat 25 millió éve kezdték kialakítani, a század végére végérvényesen eltűnhetnek ezek a csodálatos, élettel teli ökoszisztémák.

[wp_ad_camp_1]

A sekély, tiszta, sós vízben a néhány milliméteres korallpolipok hosszú évszázadok alatt óriási mészvázakat alakítanak ki, amik élő- és szaporodóhelyet jelentenek sok más állat- és növényfajnak is. Emellett csillapítják a tenger hullámzását, gyengítve a trópusi viharok pusztító hatását is, ami által csökken a part eróziója. A korallzátonyok számos turistát vonzanak, ami jelentős bevételt eredményez a korallzátonnyal rendelkező országoknak. Az UNESCO világörökségi listáján 29 olyan helyszín szerepel, ahol korallzátonyok élnek, köztük van Földünk legnagyobb korallzátonya, a 2300 kilométer hosszan elnyúló Ausztráliai Nagy-Korallzátony is. A korallokban szimbióta algák élnek, amik a korallzátonyok különleges színeit adják. Az algák nagyon érzékenyek a környezeti változásokra, a savasodásra és a hőmérséklet emelkedésére is.

Kisebb változás hatására is kilökődnek ezek az élőlények, ezt hívják korallfehéredésnek. Az algák nélkül egy idő után a korallok pusztulásnak indulnak, mivel tápanyagainak 90 százalékát az algáktól nyeri. Az utóbbi időben az óceán melegedése miatt egyre nagyobb kiterjedésű fehéredést figyeltek meg a Nagy Korallzátonynál is. A Dél-kínai tenger korallzátonyainak több mint 80 százaléka tűnt el az 1970-es évek óta. A globális felmelegedés hatása mellett az illegális halászat ás az óriáskagylók kifogása miatt végzett kotrás is felelős a korallok eltűnéséért. Olyan ütemben indult meg a korallzátonyok pusztulása, hogy 2050-re teljesen el is tűnhetnek az egész földről.

Kapcsolódó bejegyzések

Megosztás

Szerzőről

hunprobalazs