Ha sorra vesszük a nyáron népszerű ételeket, akkor ízesítés gyanánt a kaporral készült típusok minden valószínűség szerint vezető helyet foglalnának el közöttük. A kaprot azonban nem csak fűszerezés kapcsán érdemes használni, hanem nyersen fogyasztva annak egészségre gyakorolt jótékony hatásait is élvezhetjük.
[wp_ad_camp_1]
Nézzük, mire jó a főként tökfőzelékből és kovászos uborkából ismert alapanyag! A kapor hatása nagyrészt a benne megtalálható ásványi anyagoknak és vitaminoknak köszönhető. Rengeteg C vitamint tartalmaz, de A vitaminban, a B vitamin csoport elemeiben is egyaránt gazdag. Fogyasztásával hozzájárulhatunk a szervezet megfelelő mennyiségű kalciummal, vassal, rézzel, káliummal és magnéziummal való ellátottságához. Kevesen tudják, hogy rengeteg rostot is tartalmaz a nyers kapor, ami az emésztés érdekében nélkülözhetetlen. A ma már gyakran gyógynövényként is alkalmazott kapor hozzájárul az immunrendszer erősítéséhez, a vérnyomás normál szinten tartásához, ez utóbbi pedig kiemelt jelentőséggel bír a szívinfarktus és az agyvérzés megelőzésének érdekében. A kapor egyébként vizelethajtó hatásáról is ismert, de elősegíti az emésztőrendszert támadó baktériumok elpusztítását is.
Sokak számára okoz problémát a magas vércukorszint, valamint az inzulin termelődésével kapcsolatos gondok. A kaporban megtalálható vanádium mindezeket szabályozza, de természetesen az egészséges életmódon is sok múlik. Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy az elfogyasztott alapanyagokon túl a rendszeres testmozgás is nélkülözhetetlen ahhoz, hogy testsúlyunk a normál értékre álljon be, és ne kelljen az elhízás jelentette egészségügyi kockázatokkal szembesülnünk. A kapor fogyasztása egész évben hasznos lehet, hazai időjárási körülmények között körülbelül október közepéig szedhető frissen. Érdemes tisztában lenni azzal, hogy szárított állapotában a kapor már nem tartalmazza mindazokat az értékes hatóanyagokat, melyek jótékony hatással vannak az egészségre.