Ahány ház, annyi szokás, szoktuk mondani sok mindenre. Így van ez például a főzésnél – ki az olajra, ki a zsírra esküszik -, és így van ez a vaj és a margarin kérdésnél is. A legtöbb esetben az alapján tesszük le a voksunkat valamelyik mellett, hogy mit láttunk anno a szülői házban.
Akik vidéken nőttek fel, azok gyermekkorukban jó eséllyel nem is nagyon találkoztak növényi alapú zsiradékkal, így a lekváros kenyér is egyértelműen jófajta házi vajjal készült – és készül azóta is -. Aztán ahogy telik-múlik az idő, úgy válunk egyre inkább egészség tudatossá és a szokások, illetve az ízlés helyét átveszi annak a fontossága, hogy amit elfogyasztunk, az a szervezetünk számára a lehető legjobb legyen. Ilyenkor aztán csak kapkodjuk a fejünket, hisz egyik évben még a zsírral főzés az ajánlott, a nem sokkal később pedig már azt halljuk, hogy mégiscsak fogyasszunk sok tojást. Ugyanez a helyzet a margarinnal – és a vajjal is -. Hol az egyiket ajánlják, hol a másikat, és ember legyen a talpán, aki el tudja dönteni, hogy akkor most mivel is tesz jót.
De akkor hogyan juthatunk dűlőre ebben a kérdésben? Nos, a helyzet az, hogy igazándiból sehogy, hisz míg régebben igaz volt az, hogy a margarin előállítása – amikor még hidrogénezéssel érték el, hogy megfelelő állagú legyen – során nem kívánt anyagokkal dúsult a végtermék, ma már egész más technikával készül, így alapvetően egészségesnek tekinthető. A vajjal pedig az a helyzet, hogy ha megfelelő minőségűt – elsősorban bio tartásban nevelkedett tehenek tejéből készültet – vásárolunk, akkor is jól döntünk. Ezzel együtt azonban a különböző transzzsírok és telített zsírsavak miatt bárhogy is döntünk, mind a növényi, mind az állati eredetű zsiradék esetében fontos, hogy mértéket tartsunk és egyikből se fogyasszunk túlságosan sokat. Ha így cselekszünk, akkor mindent megtettünk, hogy megóvjuk szervezetünk egészségét.