Egy csoportnak közös érdekeik, és közös céljaik vannak. Ezek a célok tartják össze a tagokat, viszont a közös érdekeken kívül vannak egyéni érdekek is. Ezek olykor sérülnek egy-egy kolléga megmozdulása, ellenséges megnyilvánulása miatt. Persze ha valakivel minden nap nyolc órában össze vagyunk zárva, már eleve elkerülhetetlen, hogy néha ne kerüljünk vele konfliktusba. A stresszes környezet még inkább oda vezethet, hogy a munkatársak tűréshatára csökken.
[wp_ad_camp_1]
Érdemes kitérni arra, hogy a munkahelyi vitáknak több fajtája van. A legkevésbé kellemetlen talán a szakmai vita. Ez csupán azt jelenti, hogy a csapattagok, személyeskedés nélkül, egy szakmai kérdésről vitatkoznak egymás között. Ezek a viták, még ha fárasztóak is, többnyire szükségesek a fejlődéshez, a legjobb döntések megtalálásához. Akkor persze nem építő jellegűek, ha mindig csak egy embernek az akarata érvényesül, ha mindig ugyanaz a kolléga a nyertes.
A kínos munkahelyi viták közé inkább a személyes viták sorolhatóak. Egészen aprónak tűnő dolgokon is lehet vitatkozni. Ilyen lehet az, amikor az egyik kolléga zavaróan hangos, akaratán kívül rugdossa a másik asztalát munka közben, és még sorolhatnánk. Ebbe a kategóriába tartozik még a hűtés, a fűtés és a szellőztetés témaköre is.
Egy érdemi vita úgy nézne ki, hogy első körben mindenki felvázolja a saját álláspontját, majd mindenki elfogadja azt az alapállást. A viták azonban gyakran játszmává alakulnak, és nem a kiinduló téma, hanem a saját erő megmutatása lesz a középpontba. Az egyik kezelési technika az, hogy ha megkérdezed a másikat, pontosan mit szeretne, és mi a célja, hajlandó-e ebből engedni, hogy megoldást találjatok. Persze a másik meghallgatása is fontos. Célszerű megismételve összefoglalni a vitapartnerünk mondatait, majd rákérdezni arra, hogy jól értjük-e, és ha igen, akkor jöhet a megoldás.