A karácsony után a másik nagy ünnepünk a húsvét. Népszerűsége a karácsonyi ünnepekkel vetekszik. Sokan a húsvéti locsolkodás miatt jobban kedvelik, mint a karácsonyt. A húsvét egy vallási ünnep, Jézus Krisztus feltámadásának a napja.
[wp_ad_camp_1]
A húsvét szó az ünnepet megelőző 40 napos böjtre utal, ugyanis húsvét napján szabadna először húst enni. Ma már vallási ünnep helyett inkább a családok ünnepe. Akárcsak karácsonykor, ilyenkor is megajándékozzák egymást az emberek, bár általában korántsem olyan nagy ajándékokkal, mint karácsonykor. A rokonok, barátok is üdvözlik egymást ilyenkor, húsvéti képeslapok és üdvözlőlapok formájában. A képeslapokon általában színes húsvéti tojások és egy nyuszi szerepel. A húsvét jellegzetes étele a húsvéti sonka és a húsvéti tojás.
A főtt tojást mindenféle színekre fessük ilyenkor, egyesek különböző díszítéseket is tesznek rájuk. Az ajándékokat húsvét vasárnap reggel, a húsvéti nyuszi hozza, amely csoki formában is a gyerekek nagy kedvence. Húsvét hétfőn mindenki elindul locsolkodni. Ilyenkor szokás ugyanis a család és a barátok nő tagjait kölni- vagy szódavízzel meglocsolni, hogy el ne hervadjanak. Ezt a régi szokást általában a fiúk nagy örömmel végzik. A lányok pedig apróbb ajándékokkal, tojással és csokikkal lepik meg a fiúkat. Időpontja a karácsonnyal ellentétben változó, március végén vagy április elsején szoktuk ünnepelni, mindig egy vasárnapi és egy hétfői napon.