A Földön naponta mintegy 45.000 zivatar fordul elő, nyolcmillió villámcsapással. A villám a légkör elektromos kisülése, amely felhők között vagy a talaj és felhők között jön létre. A negatív töltések az alsó rétegekbe kerülnek, a pozitív töltések a felső rétegekben maradnak, a villám a negatív és pozitív töltések találkozásánál jön létre óriási robaj, a dörgés kíséretében.
[wp_ad_camp_1]
A villámok szinte minden kultúrában szimbolikus jelentést hordoznak, az ókori etruszk hit szerint a villámokból meg lehet jósolni a jövőt, a görögök főistene, Zeusz haragjában zúdította a villámokat a népre. Benjamin Franklin mutatta ki először, hogy a villám elektromos kisülés, az ő nevéhez fűződik a villámhárító feltalálása is. A villám áramerőssége 20-30.000 amper, egyes esetekben elérheti akár a 300.000 ampert is. Évente körülbelül 2.000 embert ér villámcsapás, aminek 25-33 %-a halálos, főként az izomok görcse miatti életfontosságú szervek leállása miatt. A villám megolvasztja a homokot is, üvegszerű anyagot hagyva maga után, amt fulguritnak hívnak. A villám többnyire vonalas szerkezetű, zegzugos alakú fő sugarat és kisebb elágazókat mutat, az úgynevezett villámcsatornában jön létre.
Létezik felületvillám is, ami a felhők felületén jön létre, ezt leggyakrabban egyedülálló zivatarfelhőnél figyelhetjük meg. A gömbvillám ritkábban látható, gömb alakú és lassabban halad, nagy pusztítást hagyva maga után. A villámlás felforrósítja a levegőt, ami kitágul és összeütközik a környező légtömegekkel és hatalmas robajjal jár, ez a mennydörgés. Mivel a hang és a fény terjedési sebessége eltér egymástól, ezért látjuk először a villámlást és csak utána halljuk a dörgést. Villámcsapás ellen nincs igazi védekezés, ha látjuk a kisülést és 30 másodpercen belül meghalljuk a dörgést, húzódjunk menedékbe.