Előfordulhat, hogy a kirúgás derült égből villámcsapásként ér minket, azonban a legtöbbször vannak előjelei. Előfordulhat, hogy akaratunk ellenére elveszítjük az állásunkat, viszont, ha látjuk az előjeleket, akkor időben tudunk cselekedni és felkészülhetünk az álláskeresésre. Sőt, akár változtathatunk is a dolgok kimenetelén.
Munka kapcsán jellemzően bőven kapunk visszajelzéseket a felettesünktől. Ha ezek az értékelések rendre negatívak vagy folyamatosan ugyanazokat a dolgokat emeli ki és ezek egyre csak szaporodnak, akkor sok jóra nem számíthatunk. Nem csak az írásbeli, hanem a szóbeli visszajelzéseket is célszerű figyelembe venni. Ha a teljesítményünkkel alapvetően nincs probléma, viszont nehezen tudunk kijönni a kollégákkal, az sem előnyös ránk nézve. Ha a felettesünkkel megromlik a viszony, az mindenképp rossz hatással lehet a munkánk megtartására. Persze, nem kell mindenáron jópofizni, viszont, ha a kollégák szerint nehéz velünk dolgozni és láthatóan kezdenek kerülni, akkor lehet, hogy nem sokáig leszünk már a cégnél. Ha kirekesztettség érzésünk van, akkor joggal gyanakodhatunk, hogy már nem sokáig kell bejárnunk a cégbe.
Nem kizárt, hogy a kollégák már tudnak valamit, ami számunkra kellemetlen volna és nem ők akarnak a rossz hír hozói lenni. Ha lekerülünk a céges levelezőlistáról, esetleg a céges eseményekre véletlenül elfelejtenek elhívni vagy szemmel láthatóan a többiek számára kényelmetlenséget jelent a velünk való kommunikáció, azok mind intőjelek. Szintén nem sok bizakodásra adhat okot, ha a főnökkel nem igazán tudunk a jövőbeni feladatainkról, jövőbeni elképzeléseinkről beszélni, mert kerüli a témát vagy mellébeszélést tapasztalunk. Ilyen esetekben az őszinteség esetleg segíthet, de az is megoldás lehet, ha elkezdünk munka után nézni.