A poszméhek nagymértékben hozzájárulnak a növények beporzásához. Az éghajlatváltozás miatti földhasználati változások azonban fenyegetik őket. A Karlsruhe-i Technológiai Intézet (KIT) kutatói és az olasz partnerek hosszú távú szimulációi most azt mutatták, hogy az intelligens földgazdálkodás egyes fajokat stabilizálhat. Az eredményeket a Global Change Biology c. folyóiratban tették közzé.
A globális élelmiszer-rendszer erősen függ a rovarok beporzásától. Az Európai Bizottság szerint ez az ökoszisztéma -szolgáltatás több milliárd euróra becsülhető fel csak Európában. A vad beporzók, például a poszméhek fontos szerepet játszanak ebben. De elszórt területeik az éghajlatváltozás hatására megváltoznak. „Korábbi tanulmányok azt mutatták, hogy az európai poszméhek populációinak több mint a fele csökken”-mondja Dr. Reinhard Prestele, a Légköri Környezetvédelmi Kutatási Osztályának munkatársa. „A poszméheket azonban nemcsak az éghajlat veszélyezteti, hanem a földhasználat változása is.” Bár az intenzív mezőgazdaság kockázatai ismertek, a kontinentális vizsgálatok nem különítették el megfelelően az éghajlatváltozástól. Ezt most a KIT kutatói és az Európai Bizottság Isprai (Olaszország) Közös Kutatóközpont (JRC) partnerei végezték. Szimulálták a földhasználati változások hatását az európai poszméhek jövőbeni elterjedésére.
Tanulmányukhoz a kutatók 47 európai poszméhfaj potenciális szóródását számolták ki 2050 és 2080 évekre hét forgatókönyvben, különféle feltételezések alapján, amelyek az európai éghajlati és földhasználati változásokra vonatkoznak. „Összehasonlítottuk az állandó éghajlatra és a dinamikus földhasználatra vonatkozó előrejelzéseket az ellenkező esetre vonatkozó előrejelzésekkel” -mondja Penelope Whitehorn (IMK-IFU).