Az Alzheimer-kór az időskori elbutulás leggyakoribb oka, ami a gondolkodás beszűkülésével, elbutulással majd gyors biológiai leépüléssel jár együtt, lehetetlenné téve a normális napi életvitelt, önellátást. A kórkép jellemzőit elsőként Alois Alzheimer jegyezte le 1906-ban. Általában 65 éves kor felett alakul ki, fokozatosan súlyosbodó mentális hanyatlás.
[wp_ad_camp_1]
A világon demenciában és ezen belül Alzheimer kórban szenvedők száma évről évre nő, Magyarországon 200 ezren szenvednek ebben a kórban. A betegség hátterében az agy bizonyos területein létrejövő plakkok és zárványok vannak. Az esetek többségében a kórkép csak valószínűsíthető, biztos diagnózist csak az agy szövettani vizsgálata tudna adni. Pontos kiváltó oka nem ismert, kialakulásában jelentős szerepe lehet a genetikának, valamint a környezeti tényezőknek. Az Alzheimer-kór lassan kezdődik, eleinte enyhe feledékenység észlelhető, korai stádiumban a rövid távú memória zavarai figyelhetők meg: a betegnek nem jut eszébe ismerősök neve, vagy egy egyszerű matematikai feladat megoldása bonyolulttá válik. Ahogy az idő előrehaladtával a betegség súlyosbodik, a feledékenység egyre inkább meghatározza a mindennapi életet.
Elfelejt olyan mindennapos cselekvéseket, mint a fésülködés, fürdés, nem tud tisztán gondolkodni, problémája adódhat a beszéd megértésével, az írással, olvasással. Agresszív reakciót válthat ki, hogy nem ért szót környezetével, nem talál haza, sőt, közeli rokonait sem ismeri fel. Végső stádiumban a betegteljes állandó felügyeletet igényel. Fontos a korai diagnózis, ami lehetővé teszi a betegnek, hogy jogi és pénzügyi kérdésekben intézkedhessen, korán elkezdődhessen a kezelés. Jelenleg nincs olyan gyógyszer, amivel a betegség súlyosbodása elkerülhető lenne, de bizonyos gyógyszerekkel átmenetileg csökkenteni lehet a tüneteket.