Ez egy olyan kérdés, amit ha egy kicsit alaposabban körbejárunk, akkor hamar ráébredünk, hogy már az is probléma, hogy egyáltalán van létjogosultsága. Pedig sajnos nagyon is van, hisz hazánkban évente fejenként jóval több, mint 100 liter palackozott ásványvizet fogyasztunk.
De van-e létjogosultsága az ásványvíznek, és ha igen, akkor mi? Ha tudományos szemmel nézzük a kérdést, akkor a válasz erre nagyjából minden élethelyzetben az, hogy nincs létjogosultsága. Hazánk ugyanis kivételes helyzetben van, hisz rendkívül kiváló ivóvízzel rendelkezünk, gyakorlatilag az egész országban mindenhol elérhető az ivásra tökéletesen alkalmas csapvíz. Ez sajnos nem mindenhol van így – és meglepő módon vannak olyan fejlett országok is, amelyekről nem is gondolnánk elsőre, hogy nem biztos, hogy bölcs csapvizet inni, ha odalátogatunk -, és ahol ez nem biztosított, ott természetesen marad a palackos víz fogyasztása, hisz az egészség mindennél előbbre való. De itthon, ahol mindenhol iható a vezetékes víz, itt puszta energiapazarlásnak és környezetszennyezésnek hat a palackos víz.
Hisz ha túl is lépünk azon a problémán, hogy sok esetben ugyanolyan minőségű vizet veszünk meg (nagyjából háromszázszoros áron), afelett nagyon nehéz szemet hunyni, hogy mennyire környezetkárosító a PET-palackos víz előállítása. Egyrészt minden liter ásványvíz előállításához három liter vizet elhasználnak (ebben benne van a palack és a szállítás is), másrészt mire a gyártósorról elér otthonunkba a palack, addig rengeteg szénmonoxiddal terhelik meg a környezetet. Ha pedig már a környezeti teherről beszélünk: a magyarországi ásványvíz fogyasztás hatására nagyjából egy milliárd PET-palack kerül a kukába évente, és ennek kevesebb, mint a harmadát hasznosítják újra. Nyugodtan kijelenthető tehát, hogy ahol rendelkezésre áll megfelelő minőségű, tiszta csapvíz, ott a palackozott ásványvíznek szinte semmi létjogosultsága nincs.