A kisbaba megfogantatásának pillanatától elkezd felkészülni az anya szervezete a szülésre és a szoptatásra. A várandósság a női testet legjobban átalakító folyamat, működésének minden elemére jelentős hatást gyakorol.
[wp_ad_camp_1]
A babavárás első tünetei a mellfeszülés, émelygés, fáradtság, sűrű vizelési inger és a gyakori hangulatváltozások. A magzat növekedéséhez oxigénben és ásványi anyagokban dús vér szükséges, így a várandós nők ereiben másfélszer annyi vér kering, mint terhesség előtt. Az addig 50 gramm súlyú méh szép lassan egykilóssá növekszik, méretében pedig ötször akkora lesz, mint korábban. A növekvő méh nyomja a húgyhólyagot, emiatt a kismama gyakrabban látogatja a mellékhelyiséget. A nyolcadik hónap körül a méh növekedése már akkora, hogy légzési nehézségek és gyomorpanaszok fordulhatnak elő. A hüvelyben megváltozó PH-szint utat enged a bakteriális és gombás fertőzéseknek, ami ellen a szervezet bővebb hüvelyi váladék termelésével védekezik.
Ahogy a szervezet készül a kisbaba születésére, a medencecsont kitágul, az ínszalagok lazulnak, megnyúlnak a hasizmok. A terhességet fenntartó hormonok miatt a haj dúsabb lesz, megszűnik a hajhullás. A bőrön gyakran maradandó nyomot hagy a várandósság, striák alakulnak ki a has vékony bőrén, ami nem képes olyan mértékben megnyúlni, ami sérülés nélkül szükséges lenne. Érdemes megelőzésképpen különböző krémekkel kezelni ezt a területet. Májfoltok és sárgás-barnás melazmák jelenhetnek meg az arcon, szerencsére ez a szülés után felszívódik. A mell a terhesség előrehaladtával megnövekszik, a mellbimbók sötétebbé válnak, a szülés előtt hónapokkal kolosztrumot, előtejet kezdenek termelni. Az emésztés lassulása miatt gyomorégés és székrekedés kínozhatja a kismamákat. Testalkattól függően 8-16 kilóval növekszik meg a testsúly a korábbihoz képest.