A perfekcionizmus olyan személyiségjegy, amelyet túlságosan magas elvárásokkal, a tökéletességre törekvéssel írhatunk le. A perfekcionista ember magas követelményeket támasz önmagával és a körülötte lévő emberekkel szemben.
[wp_ad_camp_1]
Általában magányos ember, állandó kudarc érzéssel, alacsony önértékeléssel. Mivel magas követelményeket támaszt a családdal ás a barátokkal szemben, és nem tudja kimutatni a valódi érzéseit, nagyon nehezen talál barátokat és a rokonokkal sem találják a közös hangot. A perfekcionista személyiség kialakulását a környezet is befolyásolhatja: ha olyan környezetben nő fel, ahol állandóan dicsérik, és az önértékelés csak külső tényezőktől függ, ha az alany nagyon sikeres szülőkkel vagy testvérekkel nőtt fel, ez arra ösztönözheti, hogy igyekezzenek megfelelni a család elvárásának. A gyermekkori folyamatos megalázás is eredményezhet perfekcionista személyiséget, a negatív tapasztalat vagy trauma arra ösztönzi arra, hogy tökéletessé váljon, hogy elfogadják.
A mai versenyképes társadalom, amiben élünk szintén perfekcionizmusra ösztönzi az arra hajlamos embereket, a tökéletesség megszállottjává téve őket, hogy ki tudjanak tűnni a többi ember közül. A perfekcionista ember állandó bűntudatot érez, úgy gondolja, nem érte el céljait, nem teljesítette mások elvárásait. A perfekcionista főnök nehezen elviselhető, mindenben tökéletes munkát követel. Alkalmazottként kiváló munkaerő lesz, aki tökéletesen ellátja a feladatát és ennek köszönhetően sikeres lesz, de elégedett soha. Ha a tökéletességre törekvő ember mindent megtesz azért, hogy ügyes legyen, fenntartsa otthon a tisztaságot, jól megbirkózik a munkahelyi kihívásokkal, és élvezi, mert nyugodt életet él, ez normális perfekcionizmus. abban az esetben azonban, ha a személy nem fogadja el a hibáit, nem ismeri el, ha téved, nem alszik egész éjjel csak mert elfelejtett valamit a munkahelyén, akkor ez már túlzott perfekcionizmus és el kell gondolkodni pszichológus segítségének igénybevételén.