A Nébih, avagy a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal az ellenőrzött csokoládék csupán 3,5 százalékában talált hibát, akkor is leggyakrabban a jelölés volt pontatlan, illetve lejárt a minőségmegőrzési idő, mondta el Pleva György, a Nébih Élelmiszer-és Takarmánybiztonsági Igazgatóságának vezetője, aki hétfőn sajtótájékoztatót tartott Budapesten.
[wp_ad_camp_1]
A termék jelölésekor a fantázianév mellett szigorúan fel kell tüntetni a pontos megnevezést is, valamint az összetevőket is, méghozzá csökkenő sorrendben. A jövő év végétől pedig vastag betűkkel kell feltüntetni az allergén anyagokat is, tette hozzá az igazgató.
Az összetevők között fontos szerepet játszik a kakaóvaj, ugyanis a termék legfeljebb 5 százalékát adhatja ettől eltérő növényi zsiradék. A kakaó szárazanyagnak ugyanakkor a tejcsokoládéban legalább 25, az étcsokoládéban legalább 35 százalékot kell kitennie, de a prémium termékekben elérheti a 85 százalékot is.
Sánta Sándor, a Bonbonetti csoport vezérigazgatója, mint a fent említett tájékoztató házigazdája, a magyar édesipari piacot évi 190 milliárd forintban határozta meg. Ebből az Ő cége 10 milliárd forinttal részesedik úgy, hogy a szaloncukor és a drazsépiacot vezeti, a desszertek és táblás termékek piacán pedig a második, illetve a harmadik helyen áll. A Bonbonetti csoport már 2012 óta a Rosaen csoport része is, azóta 1,5 milliárd forint beruházást hajtottak végre Magyarországon.
A magyar csokoládéfogyasztás, egy főre kivetítve, évi 3,6 kilogrammot tesz ki. Ezzel az eredménnyel az EU utolsó harmadába tartozunk. A mérés kimutatta, hogy legjobban a táblás csokoládé fogy 1,1 kilogrammal, majd azt követi a szeletes 1, a desszert pedig 0,5 kilogrammal. A piacra kerülő szaloncukor egynegyede ma már igazi, minőségi termék. A Bonbonetti cég ebből 100 millió darabot állít elő évente.