Magyarországon már a középkorban is rendeztek Budán versenyeket, kisebb versenyeket rendeztek az 1800-as évek elején is, az első igazi lóverseny gróf Széchenyi István nevéhez fűződik, aki 1815-ös angliai tanulmányútján ismerkedett meg ezzel a sporttal.
[wp_ad_camp_1]
Elhatározta, hogy Magyarországot is megismerteti a lóversenyzéssel, így is javítva a hazai lótenyésztés minőségét. Hosszas előkészítés után Széchenyi kidolgozta a versenyszabályzatot, majd engedélyt kapott, hogy Pozsonyban megrendezzék az első versenyt 1826-ban. Az első Pesti verseny 1827 nyarán került megrendezésre, már az első versenynap óriási sikert aratott. a zsokék nagy része Angliából érkezet, ahogy a lovakat felkészítő trénerek is. A versenyre 25.000 ember látogatott el, az eredményeket úgynevezett „Gyepkönyvben” jelentették meg év végén. A lóverseny tapasztalatait Széchenyi gróf „Lovakrul” című könyvében összegezte, ami szintén rendkívül sikeres volt, több nyelvre is lefordították.
Az angol mintára bevezetett lóversenyzés rendkívül népszerű lett. Több vidéki nagyvárosban rendeztek versenyeket, fellendült hatására a lótenyésztés és a galoppsport is. Számos híres versenyló született hazánkban, leghíresebb az 1874-ben született, Blaskovich Ernő által Kincsem lett, aki világraszóló sikereket aratott Európában. Hat ország 54 versenyén indult és mind az 54-et meg is nyerte. Leszármazottai ma is megtalálhatók több ország lóversenypályáján. Magyarország első hivatalos, 2503 méter hosszú, 28 méter széles lóversenypályája 1880. október 17-én nyílt meg Budapesten, Feszty Adolf tervei alapján. Nyolcszáz férőhelyes dísztribün és 1400 méteres másod osztályú tribün várta a lóversenyzés szerelmeseit. Az utolsó versenynap, 1918 októbere után bezárt a lóversenypálya. Ma Budapesten a Kincsem Park ad helyet a lóversenyeknek.