A toborzó cégek az elmúlt években azt tapasztalték, hogy egyre távolabb kell keresni az értékes munkaerőt. Ez a megállapítás olyannyira helytálló, hogy a munkaerő-kölcsönzők jelenleg egészen a Fülöp-szigetekig mennek, hogy potenciális munkavállalókat találjanak.
Fülöp-szigeteki munkavállalók jelenthetnek megoldást a magyar gazdaság egyik komoly problémájára, még pedig a bizonyos iparágakban tapasztalható munkaerőhiányra. Nem újdonság, hogy ázsiai országból érkezik nagy számú munkavállaló munkavégzés céljából, azonban a korábbi évekre az önálló beutazás és munkakeresés volt a jellemző, nem a szervezett keretek közti. A magyar gazdaságban egyre nagyobb problémát jelent a munkaerőhiány. Különösen az elektronikai ipar, a feldolgozóipar, a mezőgazdaság és az építőipar érintett. Ezekben az iparágakban már ma is általánosnak számít a külföldi munkaerő tömeges alkalmazása. A járványhelyzet csak tovább súlyosbította a helyzetet, ugyanis olyan iparágakban is komoly munkaerőhiány alakult ki, melyek a pandémia miatt csak részlegesen üzemeltek vagy teljesen leálltak. Ilyen például a turizmus, a szállodaipar vagy a vendéglátás.
Korábban a bevett gyakorlat az volt, hogy a szomszédos országokból toboroztak munkaerőt a hazai munkaerő-kölcsönző cégek. Viszont az ukrán-orosz konfliktus és háború következtében újra kellett gondolni a toborzás folyamatát. 2010-ben a magyar kormány egy törvénymódosítás által kilenc ország állampolgárainak könnyítette meg a munkavállalást hazánkban. Ezek az országok Montenegró, Fülöp-szigetek, Vietnám, Fehéroroszország, Észak-Macedónia, Bosznia-Hercegovina, Indonézia, Mongólia és Kazahsztán. Az ázsiai országokban megszokottnak számít, hogy a lakosság nagy része külföldre megy dolgozni.