2018. október 30.
Piknikezés – hogy volt?

Amikor kiruccanást tervezünk barátainkkal a szabadba, sokszor fogalmazunk úgy, hogy „Menjünk piknikezni!”. De elgondolkodtunk-e már azon, hogy miként folytatták ezt a tevékenységet őseink, és mit jelent számunkra ma? Ha nem, akkor itt az ideje megismerni felmenőink piknikezési szokásait és összehasonlítani a magunkéival.

A „piknik” a XVII. századból eredő francia nyelvű szó, mely, amint azt gondolnánk, nem könnyed falatozással társítható, ugyanis ezek az összejövetelek inkább társadalmi, kulturális események voltak, ahol a napi hírek, társadalmi kérdések és a közismert személyiségek tettei kerültek megbeszélésre. Az 1830-as években Magyarországon „csinos piknik” névvel illették a Pesten megrendezésre kerülő, tánctermekben megtartott bálokat, melyek igen nagy tömeget vonzottak.

Az 1900-as évek elején néhol szilveszter éjszakáját is piknikként emlegették, de így nevezték egy házaspár saját otthonában tartandó összejövetelt is, amely bizonyos szabályoknak kellett megfeleljen: a házigazda feladata volt, hogy fűtött szobával és evőeszközökkel várja a vendégeket, a piknikre érkezők biztosították az ételt és italt. Azoknak a személyeknek, akik először vettek részt ilyen összejövetelen, semmit sem kellett magukkal vinniük. Szintén ebben az időszakban már az általunk ismert szabadtéri piknikezés is kezdett elterjedni az emberek körében. Az, hogy mi került a piknikkosarakba, nagyban függött attól, hogy milyen társadalmi réteg rendezte az összejövetelt, egy biztos: a bor és a pezsgő sosem maradhattak el. Napainkban is számos fesztivál jellegű tematikus pikniket rendeznek, amelyek a hagyományos piknikektől eltérően másabb hangulatot és légkört teremtenek, de minden bizonnyal élvezhetőek.


Kapcsolódó bejegyzések

Megosztás

Szerzőről

hunprobalazs