2014. május 21.
Nem kell mindig a teljes tökéletességre törekedni!

A perfekcionizmus sok esetben előnyt jelent, de nem mindig hasznos. Néha jobb egy kicsit félre tenni, mielőtt még másokat elriasztanál magadtól. Egyik hátránya például, hogy általa rossz véleménnyel lehetsz másokról, arról akiről nem kellene A tökéletességre való törekvés során azokat a tehetséges embereket is elriaszthatod, illetve elítélheted a tökéletlenségük miatt, akiket nem kellene. Amennyiben tehát valaki tehetséges valamiben, nyugodtan alkalmazhatod a tudását anélkül, hogy más téren is nevelni akarnád.

A perfekcionizmus emellett nem jó azoknak sem, akik körülötted vannak. Egy perfekcionista főnök általában hosszú túlórák sorát jelenti az irodában, illetve az ilyen természetű anya rengeteg bosszúságot okoz a férje és a gyermekei számára is. Természetesen az elvárások megléte szükséges a fejlődéshez,  de a túl magas mérce ahhoz vezet, hogy a fejedben mindenhez egyetlen helyes út vezet. Ezt az utat pedig csak magad teheted meg a legtökéletesebben.

A tökéletességre való törekvés másik hátránya, hogy hátráltatja a fejlődést. Amikor mondjuk 98%-os teljesítmény esetén azon eszed magad, hogy azt az maradék 2%-ot vajon hol vesztetted el, akkor sürgősen gondold végig az értékrendedet. Az ilyen hozzáállással megakadályozod, hogy sikerélményt élj át, képtelen leszel pozitív érzéseket táplálni az elért eredményed iránt. Jó, ha tudod, hogy már az is óriási eredmény, ha felismered, hogy változtatnod kellene.

A perfekcionizmus mindezek mellett meggátolja a kockázatvállalást is. Ha igazi perfekcionista lévén azonnal elutasítod a kockázatot, mindig csak a járt úton haladsz, akkor bizony rengeteg élménytől és élettapasztalattól foszthatod meg magad. A tökéletesség hiánya miatti félelem azt sulykolja beléd, hogy azon a terepen maradj, ahol mindig 100%-ot tudsz nyújtani. A rugalmasság márpedig épp olyan fontos elvárás a legtöbb munka során, mint a jó munkavégzés.


Kapcsolódó bejegyzések

Megosztás

Szerzőről

hunprobalazs