2015. augusztus 16.
Mennyi idős a régészeti lelet?

A régészek számára mindig is kihívást jelentett az ásatások során megtalált leletek korának pontos meghatározása. Sok esetben sikerül a pontos meghatározás, mert számos bonyolult és kiváló műszert fejlesztettek ki erre a célra, ám nagyon sokszor sajnos csak tippelni lehet és elméleteket felállítani.

A régészek számára nagyon jó viszonyítási lehetőséget ad a sztratigráfia, azaz rétegtan, mely az idő múlásával egymásra rakódott rétegek tanulmányozását jelenti. Ezt a módszert a XIX. század óta használják a régészek annak tisztázására, hogy egy-egy tárgy vagy emberi, állati maradvány, szint idősebb vagy fiatalabb a másiknál. Az egyértelmű, logikus tény, hogy minden réteg fiatalabb annál, amelyikre rárakódik, hiszen hogyan is lehetne másképpen? A rétegtanhoz hozzátartozik az is, hogy a kormeghatározás biológia úton is történhet. A leleteken, talajmintákon biológiai és kémiai vizsgálatokat is végeznek.

Egyes rétegeken belül talált leletek biztosan idősebbek vagy fiatalabbak a másik rétegben megőrződött leletektől, ám azt nem könnyű, sőt, néha lehetetlen meghatározni, hogy mennyivel. Egyes rétegek kialakulása, lerakódása nagy mértékben függ az akkori természeti viszonyoktól, melyek meghatározása a legtöbb esetben szintén lehetetlenség. A rétegek kialakulásának időtartama nagyon változó, ezért a benne talált leletek kora széles skálán mozoghat. Előfordulhat, hogy egy mély homokréteget egyik helyen egy homokvihar rövid idő alatt hozott létre, más rétegek lerakódása viszont több ezer évet vett igénybe. A műtárgyak nagy segítséget jelentenek a kő-, a bronz-, és vaskor közötti különbségtételhez. Néhány lelőhelyen igen sok rétegsorozat található, számos lakott réteggel, melyek talán több száz évet ölelnek fel.


Kapcsolódó bejegyzések

Megosztás

Szerzőről

hunprobalazs