2017. február 04.
Hol vannak az idegenek? – Avagy az idegen civilizációk nyomában

Előző cikkemben (Hol vannak a szupercivilizációk? – avagy a szupercivilizációk nyomában) felvázoltam a problémát, hogy a galaxisunkat be kellene népesítenie a technikai civilizációknak. A nagy kérdés az, hogy hol vannak? Miért nem észleljük őket? Természetesen erre a következtetésre mások előttem már rájöttek, és ezt a kérdést is feltették már előttem.

De hadd világítsak rá egy technikai részletre. Időnként szóba kerül, hogy küldjünk-e üzenetet a csillagokba? Nos, aki fél és azt mondja, hogy ne, azokat ki kell ábrándítanom: 75 éve folyamatosan küldjük a jeleket a világűrbe: kommunikálunk a műholdakkal, az űrhajókkal, űrállomásokkal, űrszondákkal. A műholdas televíziózás beindulásával folyamatosan küldjük a jeleket a világűrbe szinte minden irányba. És ezeket a jeleket rádióteleszkópokkal sok száz fényévről is észlelni lehetne. Persze még nem lehet, hiszen fénysebességgel terjed, vagyis jelenleg maximum 100 fényév távolságból vagyunk láthatók, mint technikai civilizáció. De egy nálunk öregebb civilizációt észlelnünk kellene, és statisztikai alapon néhány ezer fényéves körben már kellene lennie egy technikai civilizációnak. De nyoma sincs… És mivel nyomuk sincs, ezért nincsenek. Mert ha felfedezik az űrhajózást és az elektromágneses hullámokat, akkor ők is kommunikálnak.

Attól tartok, hogy Stephen Hawking-nak igaza van és félnünk kell. De szerintem nem a szupercivilizációktól. Nem attól, hogy idejönnek és elfoglalják a bolygónkat.

Erre több érvet is mondok, de először is gondoljunk bele, hogy minden csillag és bolygó más. Legalábbis nagyon nem valószínű, hogy ugyanolyan naprendszer alakuljon ki, mint a miénk. Tehát más a csillag mérete (ebből következően a hőmérséklete), mások a körülötte keringő bolygók (méretük), a központi csillagtól való távolságuk – ebből következően egy év és az évszakok hossza. Más a bolygó tömege, ebből következően a felszíni gravitáció, a légkör összetétele, a légköri nyomás.  Ezekből viszont az következik, hogy a kialakult életformák is mások. Mármint a „működésük”. De lehet más a DNS vagy az egész biológiájuk is.

Tehát sajnos, amit a sci-fikben látunk, hogy odaérünk egy idegen bolygóra, majd leszállunk, ezt teljes képtelenség, mert – mégha azon a bolygón van is élet, és látszólag megfelelőek a feltételek – valószínűleg néhány percen vagy órán belül meghalnánk. És ugyanez igaz az idegenekre is: még ha be is tudnák lélegezni a levegőt, inni és táplálkozni nem tudnának. A különböző vírusok, baktériumok pedig ki tudja, milyen vad mutációkba kezdenének…


Kapcsolódó bejegyzések

Megosztás

Szerzőről

hunprobalazs