2016. január 07.
Fekete-Afrika: gazdasági körkép

Napjainkban, ha Afrikáról beszélünk, egy olyan kontinens képe jelenik meg lelki szemeink előtt amely a nyomor, a korrupció, a szegénység, az állandó háborúskodás melegágya. És ez részben így is van, ezek továbbra is jellemzői a fekete kontinensnek, de korántsem annyira mint akár egy évtizeddel korábban voltak. A gazdasági szakértők véleménye az, hogy egyre hangsúlyozottabb javuló trend van kialakulóban a kontinens országaiban, és ez a pozitív elmozdulás három fontos tényezőnek tulajdonítható.

Az első jelentős faktor az, hogy a nagyhatalmi vetélkedés elteltével a helyi, egymással civakodó milíciák fő támogatása is megszűnt. Másodszor érdemes megemlíteni azt a tényt, hogy maguk a harcoló felek is belefáradtak már az állandó háborúskodásba, és az egymással rivalizáló hadurak számára is sokkal vonzóbbá váltak a gazdasági növekedés adta lehetőségek, mint a hadszíntereken való szereplés. A harmadik összetevő, hogy a fejlett Nyugat egyre hatékonyabb igazságügyi (Hágai Nemzetközi Bíróság) és katonai (Mali, Sierra Leone, Libéria) eszközökkel tudott fellépni ezen a kontinensen az emberi jogok tiszteletben tartásának érdekében.

A legszembetűnőbb változás az, hogy Afrika-szerte rájöttek a szilárd, tartós intézményrendszerek kiépítésének szükségességére annak érdekében, hogy egy-egy kiváló személyiség után a megszületett reformok és demokratikus rendszerek ne zsugorodjanak vissza eredeti állapotukba. A Nyugat nyomába léphet Afrika? Az elemzők szerint erre minden esély megvan. Köztudott, hogy az európai civilizáció az intézményrendszerének, a versengésnek, a tudomány és technika fejlődésének köszönhette fellendülését a középkori világ alkonyán. Gyarmati múltjuknak köszönhetően pedig a fekete-afrikai országok lépéselőnyben vannak az arab régióhoz képest, ahol az élet minden területét szabályozó iszlám civilizációs örökség miatt körülményesebb az ilyen intézmények létrehozása.

Sokat javult az afrikai országok élelmiszer önellátása is az elmúlt évtizedekben, sőt ami talán még ennél is fontosabb, az elosztás és a tárolás terén is komoly előrelépések történtek. Ezek társadalmi szempontból jelentős hatással bírnak az egész régióra. A javuló trend Afrika gazdasági helyzetét is pozitívan befolyásolta, 2012-ben az átlagos GDP növekedés 6 százalékot mutatott (nagy eltérésekkel az egyes országok között), és (Dél-Afrikát leszámítva) a gazdasági növekedés a kritikus 2008-2009. évi gazdasági válság mélypontján is pozitív maradt. A gazdasági lehűlést főleg a nemzetközi gazdasági környezet miatti export visszaesése okozta, így a gazdasági növekedés a térség legtöbb országában lelassult ugyan, de a nyugati világtól eltérően nem csúszott recesszióba.

Az intézményrendszer megszilárdítása, az életszínvonal növekedése és a kormányzás terén történt változások a piaci megítélésre is pozitívan hatottak. Az afrikai részvényeket összefoglaló MSCI részvényindex túlteljesítette az elmúlt évtizedben az MSCI globális részvényindexét, ami azt mutatja, hogy az afrikai piac egyre vonzóbbá válik a befektetők számára.

A magyar befektetőknek tudniuk kell, hogy a legtöbb afrikai tőkepiac kicsi és nehéz a hozzáférés. Keresni kell egy olyan forintalapú befektetési alapot ami a régiót célozza meg, vagy a részvények és ETF-ek (tőzsdén részvény formában kereskedett befektetési alapok) regionális indexén kell kereskedniük. Arra a kérdésre, hogy érdemes-e ebbe a régióba fektetni, a válasz: igen. A távol-keleti gazdaságok viszonylagos lassulása egy olyan árupiaci visszarendeződést idéz elő, amely vonzóvá teszi az afrikai piacokat. Érdekes portfóliót lehet kialakítani az afrikai feltörekvő gazdaságok részvényeiből, hosszú távon ezek komoly növekedés elé néznek, hiszen a fejlődés súlypontja fokozatosan kerül át a fejlettekről a fejlődőben levő gazdaságokra.


Kapcsolódó bejegyzések

Megosztás

Szerzőről

hunprobalazs