2016. január 06.
Az Északi-sark vadállatai

Nehéz elhinni, hogy a Föld többnyire kietlen, rettentően hideg pontjain is találhatunk életet. Az Észak-sarkon ugyanis, ahogy a Föld másik pólusán is fél évig tart az éjszaka, és ugyanígy fél évig a nappal. Ennek megfelelően alakulnak az évszakok is, mely annyit tesz, hogy szeptembertől márciusig tart a hosszú, hideg tél, és a fennmaradó néhány hónapban zajlódik le a rövid, hűvös nyár.

Az időjárási körülmények a növényzetnek sem kedveznek túlzottan, nyáron is csak a talaj legfelső rétege olvad ki. A tajga és a jégmezők közötti területet a tundra foglalja el, melyen a növények évente csak 2-3 mm-t növekszenek. Ilyen körülmények között igazán nehéznek tűnik a túlélés bármilyen élőlény számára is, és az élet mégis megtalálható a Földünk e részén is. A tundrán a madárvilágot a hóbagoly, a parti lile, a havasi hófajd és az örvös lúd képviseli. A havasi hófajd és a hóbagoly egész évben itt él. Színük fehér, mely főként a hófajdot segíti a ragadozók előli bujkálásban. A hóbagoly nőstényei azonban éppen e célból költési időszakban fekete tollakkal tarkítottak. Velük szemben a parti lile vándormadár. Ősszel Afrikába költözik. Épp ezért nagyon sietve kell felnevelnie fiókáit, hogy még a hidegebb időszak beállta előtt elhagyhassák a tundrát. A fent említett madarak közül pedig az örvös lúd él legközelebb a sarkvidékhez. További madarakat is találhatunk az Északi-sarkon, de már a hidegebb területeken. Ezek pedig a lummák, lundák és alkák.

A tundra másik állandó lakója, és a hóbagoly elsődleges tápláléka a lemming. Ez a kis testű rágcsáló meglehetősen gyorsan szaporodik, és növényi eredetű élelmiszerekkel táplálkozik. A téli hidegben pedig az általuk készített hó alatti alagutakban találják fel magukat. A hóbagoly mellett pedig prédája még a sarki rókának is. Akik mellett további ragadozókként a farkasokat említhetjük meg, mint a tundra élőlényeit. A tundrán találhatunk még rénszarvast, mely a tél beköszöntével délebbre húzódik, és pézsmatulkot, aki hatalmas méretei, szarvai és vastag szőrzete miatt képes megvédeni magát a hidegtől és a ragadozóktól egyaránt. A tundrától eltávolodva, a jégmezőkön megtalálhatjuk az Északi-sark talán legismertebb állatát, a jegesmedvét. Nagy méretei, olajos bundája biztosítja a hő megtartását, és azt, hogy a vízben se ázzon el. Fő tápláléka a szintén itt élő fóka, akiket a vízen úszó jégtáblákról cserkész be. Végül pedig meg kell említenünk a rozmárt, mint a jégmezők élőlényét, habár életük nagy részét vízben töltik. Csodálatos, hogy mennyi állatfaj megmarad ebben, a számunkra élhetetlen környezetben. Földünk újra és újra meglep minket csodáival.


Kapcsolódó bejegyzések

Megosztás

Szerzőről

hunprobalazs