2015. augusztus 26.
Amit a Parlamentről tudni illik

A dualista Magyarország látványos gazdasági fejlődésével egyidőben lépett fel az igény egy olyan épület megépítésére, mely az új magyar hatalmiságot méltó módon szimbolizálná. A reprezentatív épület, mely ebből az igényből valósággá lett, ma is mindenki megcsodálja, aki csak élőben vagy képen látja. Ez a Parlament épülete.

A Parlament felépülése előtt a képviselőház az Ybl Miklós által tervezett, eldugott kis épületben ülésezett, a felsőház pedig a Nemzeti Múzeum dísztermének falai között ült össze. A század végére mindkét épület kicsinek bizonyult. Bécs és Budapest között nemes versengés volt ekkor a jellemző, így Bécs új Parlamentjét 1883-ban átadták. Nem volt több kérdés, Budapestnek is mielőbb szüksége volt egy reprezentatív Parlamentre, mely mindkét házat befogadni lesz képes, és elég tágas mindennemű állami ügynek. Kiírták hát a pályázatot, melyre több kiváló pályamű is érkezett. A zsűri hosszasan mérlegelte a terveket, hiszen itt most nagy verseny dőlhetett el, végül Steindl Imre (1839-1902) neogótikus stílusú, a pesti Duna-partra tervezett épülete mellett döntöttek.

A Parlament megépüléséhez hatalmas helyre volt szükség. Első lépésként le kellett bontani az akkor ott álló, egy vagy kétemeletes klasszicista bérházakat, mellyel kialakult a korabeli Európa legnagyobb köztere. Ez a mai Kossuth-tér, ahol 1884 és 1902 között felépült a ma is látható Parlament épülete. A cél az volt, hogy Budapest fölülmúlja Bécset és ez meg is valósult. A Parlament méretei világviszonylatban is kimagaslók. 268 méter hosszú, legnagyobb szélessége 118 méter, kupolája 98 méteres magasságban ér véget. A közel két hektáros alapterületen az épület 691 helyiségre oszlik, külső falain 88 szobor díszlik. A kupola alatt 2000-ben helyezték el a koronázási jelvényeket.


Kapcsolódó bejegyzések

Megosztás

Szerzőről

hunprobalazs