2015. február 19.
Abaliget az évszázados cseppkövek birodalma

Baranya megyében, a Mecsek hegységben találjuk Abaligetet, a festői szépségű falucskát. A dombok, hegyek között megbúvó kis falucska kellemes levegőjéről, horgász és csónakázó taváról könnyen megismerszik, de igazán nevezetessé a cseppkőbarlangja teszi.

Az abaligeti cseppkőbarlang mintegy 466 m hosszú, átlagosan 3 m magas és 2 m széles. A főfolyosóból nyíló mindhárom oldalág keskeny, nehezen járható. A barlangban a páratartalom 97%-os, az átlaghőmérséklet 12,6 fok, a klímája tökéletesen alkalmas légúti megbetegedések (bronchitisz, asztma, légcsőhurut) kezelésére. A látogatók csodaszép cseppkövekben gyönyörködhetnek.

A barlangok semmihez nem fogható szépségű ékességei a sok száz millió vízcsepp munkája nyomán kialakuló, különféle színű és formájú cseppkőképződmények, melyek  a  “csepegő kő” kifejezés után lettek elnevezve.

A csapadékvíz, mely a barlangok kialakulásáért is felelős, a benne lévő széndioxidtól  savassá válik, így a repedésekben beszivárogva oldani képes a mészkövet. A repedésben lefelé szivárgó vízcsepp nyomása a rá nehezedő víz súlyának következtében fokozatosan növekszik így oldóképessége is egyre nagyobb lesz és egyre több meszet visz magával. A barlang szabad légterébe kerülve a víz nyomása csökken, és miképp a kinyitott szénsavas italból elszökik a szénsav, a meszet tartalmazó  víz szénsavtartalma is csökken, oldóképessége így csekélyebbé válik, a benne lévő fölösleges mész kiválik – a barlang mennyezetén függő, üreges szalmacseppkő jön létre. Később, ha a vízvezető csatorna valamiért elzáródik, a víz a cseppkő külső felületén folydogál le, és a benne lévő mész kívül rakódik le, a függőcseppkő vastagodni kezd. A lecsöppenő víz nem veszíti el teljes mésztartalmát, esés közben pedig további szén-dioxid szabadul fel, a barlangok aljzatán alulról felfelé növő álló cseppkövek is születhetnek.


Kapcsolódó bejegyzések

Megosztás

Szerzőről

hunprobalazs