2017. december 20.
A csodálatos sarki csér

A világon rengeteg madárfaj él és mindegyiknek megvan a maga sajátossága, különlegessége. A sarki csér a madarak osztályának lilealakúak rendjébe, ezen belül pedig a csérfélék családjába tartozó faj. Ez a fajta madár óriási távolságokat képes megtenni. Nyár végén útra kel és az Északi-Jeges-tengertől, a partok mentén az Antarktiszra repül.

A sarki cséren kívül, a bolygónkon élő egyetlen vándormadár sem képes arra, hogy húszezer kilóméter hosszú utat megtegyen. Miután a Déli-sarkon a nyár véget ér, a sarki csérek újra felkerekednek, és visszafele is megteszik ezt az utat. A sarki csér Eurázsia és Észak-Amerika északi részén költ, vándorlása során pedig általában a szárazföld vonalát követi. A madár átlagos testhossza 33-35 centiméter, szárnyfesztávolsága 75-85 centiméteres, testtömege pedig 75-85 gramm között van. Feje teteje fekete, a lába és a csőre élénk piros. Megjelenése a Közép-Európában elterjedt küszvágó csérhez rendkívül hasonló, ezért terepen igen nehéz megkülönböztetni.

Abban különbözik, hogy lába rövid és a csőre hegyéről hiányzik a fekete szín. Röptében hosszabb farka és a szárny hegyének hangsúlyos fekete szegése különbözteti meg a küszvágó csértől. A sarki csér halakkal táplálkozik, amiket zuhanó repüléssel a vízbe vetődve, 1-6 méter mélyen is képes megfogni. Villás farka és keskeny szárnya, ideális repülővé teszi. A sarki csér nagy telepekben költ, a fészkét sekély talajgödörben alakítja ki, amelyet rendszerint kis kagylóhéjakkal bélel ki. Fészkében általában kettő vagy három tojás van, amelyek 20-24 nap után kelnek ki. Ez az a madárfajta, amelyik a világon a leghosszabb vonulási utat bejár. A vonulás során az óceánok és tengerek fölött repül, az európai kontinens belsejébe azonban csak ritkán jut el. Magyarországon sajnos csak ritkán jelenik meg, csak kóborló példányok fordulnak elő, amelyek nagy valószínűséggel a folyóvölgyeket követve jutnak el a nagyobb tavainkhoz.


Kapcsolódó bejegyzések

Megosztás

Szerzőről

hunprobalazs